, (törvény-szünet) ösz. fn. Időköz, melyen régebben valamely törvényszék hivatalos üléseket nem tartott s ügyeket nem tárgyalt. (Juristitium). Ilyenek voltak rendszerént az aratási, szüreti, farsang utolsó napjaira és a sátorünnepekre eső törvényszünetek, rendkivülileg az országgyűlések és nemesi fölkelés alkalmával használt törvényszünetek. Mai korban csak a vasárnapok és a latin keresztény szertartás ünnepei vétetnek ki a rendszerénti biráskodás alól.