, (tör-ő-öd-és) fn. tt. törődés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. A testnek romló, illetőleg szenvedő állapota, mely törés, zsurolás, zúzás, vagy nehéz és tartós munka, betegség stb. által támad. 2) A kedélynek bizonyos dolog fölötti aggódása. V. ö. TÖRŐDIK.