, (tör-d-el) gyak. áth. m. tördel-t. Valamit több darabra tör, vagy a törést több testen gyakorolja. A pogácsát apró falatokra tördelni. Száraz ágakat tördelni, s tűzre rakni. Az edényeket öszvetördelni. Átv. kezeit tördelni, kulcsolva szorongatni. Lásd: TÖR.
Mindkét képzője gyakorlatos, melyeknek megfelel a dos dös děs, p. tördös, szeldel szeldes, nyögdel nyögdös, szabdal szabdos, rugdal rugdos, szurdal szurdos stb.