, fn. tt. tompak-ot, harm. szr. ~ja. Vörössárga szinű érczkeverék, mely rendesen sárga és vörös réz, továbbá ón, vagy horganyrészekből áll, s külsejére nézve aranyat mutat. Tompak óra, tompak gombok. Malayi nyelven tombago rezet jelent, mely kereskedelmi úton jött be az európai nyelvekbe.