, (töm-h-üd-t) mn. tt. tömhüdt-et. Balaton vidékén am. tömött, kemény öszveálló; sürü szövetü. Tömhüdt föld (eső után). Tömhüdt vászon, posztó. Törzse a szokatlan tömhüdik, v. tömhüszik, ige, melyben a ~hüdik képző alkalmasint az ~ődik képzőből módosult, tehát am. tömődik. Alakra hasonlók amazokhoz petyhüdik, petyhüdt, melyek amazoknak némileg ellentétei.