, áth. m. tömtem, tömtél, tömött. Ritkább állományu, szövetü, de többé kevésbbé szilárd, rugalmas testrészeket úgy öszvegyúr, tapos, szorongat, nyomkod stb. hogy aránylag minél kisebb terimében férjenek el, és sürűebben álljanak öszve, vagy hogy bizonyos üregben, öbölben hézag ne maradjon. A deszkák közé töltött, vagy hányt földet tömni, tömögetni, hogy fallá alakuljon. Holmi ruhanemüeket zsákba tömni. Pipába, zacskóba jól betömni a dohányt. Ököllel, lábbal, térddel, tömőfával tömni valamit. A gödröt földdel, ganéjjal betömni. Betömték a száját kendővel. A vánkost tollal, a pamlagot szőrrel megtömni. A sovány mellet, fart, lábikrát, czombot kitömni. Állatok bőrét kitömni. Különösen, étellel tölt, megtölt; s hizlalás végett bizonyos eledelt bele gyömöszöl. Hasát tömi. Ludat, réczét kukoriczával tömni.
Táj ejtéssel: team, honnan a köz divatú temet. Alapfogalomban egy eredetü a tele, telik és tölt igékkel, azon különbséggel, hogy a tömés csak szilárd állományu testekre vonatkozik, s közvetlen czélja minél több testrészt aránylag kisebb térbe szorítani. Rokonai a dömöszöl, döme, dömsödi, dödölle, gyömöszöl, zömök szók gyökei: döm, död, gyöm, zöm. Ugyanazon alapfogalom rejlik a latin tomentum (töltelék) szóban is. Mongolul: tama-khu = töm-ni. V. ö. TEM. TÖBB. TÖPIK.