, (töb-ör) fn. tt. töbör-t, tb. ~ök. Gömöri tájszó, s am. vizgödör. Mennyiben a gödör rendesen többé kevésbbé kerek alakú szokott lenni, alapfogalomban egyezik az edényeket jelentő csöbör, csupor, csobolyó, döbör, döbörke, göbre szókkal. A Töbör-Ethe és Töbörzsök helynevek is alkalmasint ily viztartó gödrös helyiségre vonatkoznak. Újabb korban használni kezdették az idegen ,crater elnevezésére is.