, (tor-ol-asz) fn. tt. torlasz-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Rakásra hordott v. halmazott mindenféle szerdék; különösen igy nevezik a forradalmakban, útczai harczokban az ellenfél akadályozására és saját védelemre mindenünnen összehordott útczai köveket, házibútorokat, homokos zsákokat stb. Útczatorlasz. V. ö. TOROL.