, (to-va) ih. Akármily irányban vett távolságra, messzeségre. Tova látni, menni. Tova föl a hegyre.
"A kürt tova és tova zengve rival.
Vörösmarty.
A székelyeknél Kriza J. szerént azt is teszi: mintegy, körülbelül. Tova husz-huszonötöt kapott a fenekire. Se té se tova, se ide se oda. Vonatkozik időbeli távolságra is. Innen v. innét tova nem látjuk egymást, azaz, ezután. Más szókkal együtt: ide s tova, majd közelebbi majd távolabbi helyre, irányban. Összetéve: tétova, különböző irányu távolságban, szerteszét. Elemzésére nézve l. TO.