, (tor-zs-a) fn. tt. torzsát. 1) Némely növények rövid, zömök, húsos tönke, vagy dereka, melyet közvetlenül más növényrészek, p. levelek, vagy magvak vesznek körül. Káposzta, saláta torzsája. Kukoriczatorzsa. 2) Némely gyümölcsök, különösen alma és körtenemüek magvait takaró tok, illetőleg belső csutka. Az almát torzsástul megenni. Az úgynevezett torzsátlan körtének nincs v. alig van torzsája. 3) A növénytanban olyan virágzat, melynek meghúsosodott vastag kocsányára nőnek a virág tenyészszervei, mint a kontyvirágnál. (Spadix).
Gyökre és alapfogalomban egyezik vele a vékonyhangu törzs, törzsök és derék. Rokon gyökü a latin truncus, német Strunk, Strumpf stb. l. TORZS.