, fn. tt. torzon-t, tb. ~ok. Növénynem a háromhímesek seregéből és egyanyások rendéből; csészéje három levelű; bokrétája öt szirmu, csésze formáju. (Polychnemum). Különös faja a mezei torzon, melynek szétterülő szárát árforma, kemény szurós levelek födik. (Polycnemum arvense). Gönczy Pálnál eléfordul még a karcsu t. (p. Heuffelii), és bibircsós t. (p. verrucosum).