, fn. tt. torongyot. 1) Székely tájszó. Csupa rongyból álló szegény ember (Ferenczi János). Máskép: toprongyos. 2) Szabó Dávidnál kelés forma fekély az emberi alfelen. Molnár A. latinozata szerint therioma, melyhez hangra hasonlónak látszik; de másfelül rokon a szintén fekélyes sebre vonatkozó túr, túros szókhoz, miszerint torongy annyi volna mint turongy. Hasonló viszonyuak a var és varangy, gör és göröngy. V. ö. TURHA; és TÖRNYŐ.