, elvont gyök, melyből két külön értelmü származékok erednek: a) tompa, tompúl, tompít, és tombár, melyek metszett, csonkított vágott állapotra vonatkoznak; továbbá: tomb tombácz, mint a levágott fának dereka, tőkéje; egyezik vele a latin tundo, obtundo, obtusus szókban rejlő tun gyök; b) tompor, tompora, melyek a tömöttet, duzzadtat jelentő domb dombor, doboru szókkal rokonúlnak, s maga a gyök megvan a latin tumet, tumor, tumidus, tumulus, a német dunsen-ben is stb. Részletesen l. TEM v. TÖM gyök.