, fn. tt. tókát. Az erdélyi oláhoknál, és bányászoknál, karóra kötött deszkadarab, melyet pálczával verve jeladó dob vagy harang gyanánt használnak; máskép: száldob. Ily doboló eszközzel élnek Magyarországban is a falukon tanyázó lovas katonák. A ,tóka szó idegen eredetűnek látszik. Vagy talán tobóka (dobóka) szóból van öszvehúzva?