, (tol-d-al) gyak. áth. m. toldal-t. Gyakran, folytonosan told, azaz, több pótolékot ad, köt, csatol, varr valamihez, máskép: toldoz. Képeztetésre hasonlók hozzá azon egyszerü igékből származott gyakorlatosak, melyek szintén d középtoldalékot vesznek föl, mint: szabd-al, vag-d-al, rug-d-al, szel-d-el, nyög-d-el, tör-d-el, él-d-el stb.