, (toj-ad-ék) fn. tt. tojadék-ot, harm. szr. ~a. 1) A székelyeknél am. vízturadék, zákánycsomag. (Kriza J.). Ez értelemben, úgy látszik, hogy toladék- v. torladék-ból módosult; noha a székelyeknél eléfordul toj ige is tol érteményben. 2) l. TOJOMÁNY.