, régiesen: TISZTETLENEJT (tisz-t-etlen-ít v. tisz-t-etlen-ejt) áth. m. tisztetlenít-ětt, htn. ~ni v. -eni, par. ~s. Régies szó, am tisztességtől megfoszt, a tisztességtételt megtagadja. "Tisztesejtem én atyámat, tü ke(dég) megtisztetlenejtetek engemet (vos inhonorastis me. Münch. cod. János VIII.)