, fn. tt. Tokaj-t, helyr. Tokaj-ba, ~ban, ~ból. Mezőváros Zemplin megyében, mely világhirü aszúborairól nevezetes. Mongolul: tokhai v. tokai am. könyök, mely jelentés e város fekvésének teljesen megfelel, minthogy az úgy nevezett Hegyalja behajló kart képezvén, Tokaj hegyével kidudorodva annak közepe táján fekszik. Régibb iratokban csakugyan eléfordúl tokai alakban is. Beregszászi úgy vélekedik, hogy Tokaj eredetileg öszvetett szó, s am. tok-alj v. ~aly, hangváltozattal tag-aly v. dag-aly, a török-tatár nyelvben élő s hegyet jelentő dag v. tag szótól, miszerint Tokaj annyi volna, mint hegy-alj v. hegyalja. Egyébiránt tokaji borok neve alatt nem csupán Tokaj városának határában, hanem általán az úgy nevezett Hegyalján termő borok értetnek.