, (tob-osz) fn. tt. tobosz-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Gömbölyűded, s mintegy dobforma tok, skatulya, vagy némely tájakon szalmából font hasas kosár, melyben a tojást tartják, vagy piaczra viszik; máskép: dobosz. Legközelebb áll hozzá a puffadtat, duzzadtat jelentő dobasz, s alakra hasonlók hozzá horpasz, dugasz, csupasz, kopasz, rogosz v. ragasz.