, TISZTITÓ, (tisz-ta-ít-ó) nm. és fn. tt. tisztító-t. A ki vagy ami valamely testről a szenynyet, mocskot, salakot, idegen részeket stb. lecsiszolja, lemossa, lekeféli stb. Az illető tárgy nevével öszvetéve főnevül használtatik. Ruhatisztító, csizmatisztító, keménytisztító, szobatisztító stb. V. ö. TISZTÍT.