, (titok-szoba) ösz. fn. Az előkelők s gazdagok lakosztályában külön használatra szolgáló szoba, melyben valaki ha magánosan akar lenni, elvonúlni, mint iró dolgozni szokott, irományait, könyveit, s némely titkaságait tartja, és csak meghittebb barátjai látogatását fogadja. (Cabinet). A Nádor codexben: titokház: "Es a mise a mikoron meghvégeztetött volna, felmene titokházában, nagy sirva keáltván úr Istenhöz. (487. l.)