, (tisz-t-og-at) gyak. áth. m. tisztogattam, ~tál, ~ott, par. tisztogass. Gyakran, folytonosan tisztít valamit, vagy holmit. Ruhákat, edényeket, szobákat, lovakat tisztogatni.
Képeztetési hasonlatnál fogva nem tagadhatni, ugyan, hogy valamint a nyitogat, tiltogat, bontogat, töltöget, öntöget, rejteget, veszteget, fejteget s több ilyen igékből származnak, hasonlóan a tisztogat törzse is talán az elavult tiszt igére vihető vissza; azonban e szónál inkább csak az a esett ki a tiszta szóból. Így emleget szóban is az eml törzs nem látszik igének. V. ö. TISZTA.