, (tim-any) fn. tt. timany-t, tb. ~ak v. ~ok. Az elemi vagyis egyszerü testek egyike, s tulajdonkép a földek érczeinek egyike. (Aluminium). A természetben élenynyel egyesülve találtatik s azon testet alkotja, melyet agyagföld-nek hívunk. Mint ilyen igen nevezetes és elterjedt alkatrészét teszi a földkéregnek, és számos ásványban mint lényeges alkatrész találtatik. Nevét onnét nyerte, hogy a timsónak (alumen) alkatrészét teszi. Összetételekben: tim, mint timéleg, timföld stb.