, (til-al-om-as) mn. tt. tilalmas-t v. ~at, tb. ~ak. Amire tilalom van vetve, kimondva, vagyis amitől vágyunkat, akaratunkat, illetőleg cselekvési erőnket visszatartani, s mintegy eltávolitani kell, amit tenni nem szabad. Tilalmas erdő, melytől a szabad bejárás, legeltetés el van zárva. Tilalmas út, melyet nyilvános közlekedésül használni nem szabad. Tilalmas a vadászat. A tilalmas alma, mindenkor jobb izű. (Km.). V. ö. TILALOM.