, (tet-ü) fn. tt. tetü-t, tb. ~k. Mennyiben több hasonló képzőjü szók gyanánt tetv alakot is ölthet, innen tárgyesete máskép tetvet, több. tetvek, s képzőragokkal tetves, tetvez, tetvészkedik. Több tájon divatozó kiejtéssel tető. Csunya féregnem, melynek hat mászólába, egy árhegyü szilárd sziványa, fonaldad csápja és lapos fara van. (Pediculus). A természet buvárok eddig alakja, nagysága és szinére nézve mintegy 66 faját ismerik, melyek mindnyájan eleven állatokon élődnek, s jobbára ezektől kapták neveiket is. Juhtetü, ebtetü, disznótetü, tyúktetü, lótetü. Szükebb ért. az emberi testen élődő ilyetén féregfaj, milyen a fejtetü, fantetü, szőrtetü, lapostetü. (Pediculus humanus). Tetüket keresni, ölni. Tetük másznak a ruhán, a bundán. Lassan mász, mint a tetü. Majd megeszik a tetük. Meghuzza magát, mint a tetü a var alatt. Szegény mint a tetü. Tetüszinü, undok sáppadt sárgaszinü. Tetü a bíborban is megnevekedik. (Km.). Nem szükség a tetüt ködmönbe rakni. (Km.). Oda ütök, hol a tetü bakzik.(Aljas km.). Ringy rongyban terem meg a tetü. (Km.). Minél hitványabb a tetü, annál jobban csíp. (Km.). Átv. ért. vizestetü, vagyis a tetücsipéshez hasonló bőrviszketeg. Hasonlatnál fogva tetüknek nevezik a fák leveleihez tapadó apró férgeket is. V. ö. KOLDUSTETÜ.
E szó eredete nyelvünkben homályos. Talán am. a székelyes kiejtésü tepedő, azaz általánosabb nyelvszokás szerént: tapadó, minthogy a testekbe mintegy beleteped vagy tapad. Egyébiránt némileg hasonló hozzá Budenz J. szerént a finn és észt täi, osztyák teudem, lív tei, votják täj stb.