, (tet-sz-és) fn. tt. tetszés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. 1) A kedélynek kedves érzeménye, mely akkor támad bennünk, midőn valami dolog jó tulajdonságainál fogva kellemesen, vonzólag, vágyainkat kielégitőleg hat reánk. Tetszéssel fogadni valamit. Mások tetszésére tenni, tetszését keresni. 2) Különösen, helybenhagyás, beleegyezés. Az új terv mindnyájunk tetszését megnyerte vagy birja. 3) Szabad akarat. Tetszés szerént tenni valamit. Tetszésre szóló, v. tetszésre kelt váltó (a bemutatásra vonatkozva). V. ö. TETSZIK.