; (tě-sz) áth. első m. tevék, tevél, teve v. tén v. tőn, tevénk, tevétek, tevének, régiesen: ték v. tők (egyes 1-ső személy), től (2-ik sz.), tőn (3-ik sz.), ténk v. tőnk (többes 1-ső sz.), tőnek (többes 3-ik sz.); második m. tětt; jöv. těend; par. tégy; kapcsoló mód: tegyek, tégy, tegyen; htn. těnni; részes tevő; tehető alak: těhet; mivelt. tětet v. tétet. 1) A helyiség különféle viszonylataira nézve, valamit bizonyos térre vagy téröbölbe vagy fölületre helyez, illetőleg fektet, állít, ültet, mozdít. Fejére kalapot, sipkát, sisakot tesz. Föltette az Orbán süvegét. (Km.). Polczra, szekrénybe tenni az edényt. Asztalra tette a tálat. A terhet leteszi a földre. Kemencze mögé, véka alá, szekrény fölé, ház elé tenni valamit. Tűzhöz tenni a fazekat. Betenni a kaput, ajtót, ablakot, könyvet, azaz kinyilt szárnyait behajtani, s mintegy más helyzetbe igazítani. Zsebbe tenni a pénzt. Visszatenni elébbi helyére a könyvet. A száz forinthoz még tizet tenni. Kitették a szürét, azaz kiadtak rajta, szégyen fejében elküldték, kosarat adtak neki. A věsz igével ikerülve: teszi veszi, ide-oda, egy helyről másra rakja, helyezi; tesziveszi háló, vagy tapogató kosár, melyet folytonosan majd lemerítenek, majd fölhuznak; se teszi se veszi, nem nyúl hozzá, nem gondol vele; ha letetted, vedd föl. Átv. föltenni magában valamit, bizonyos dolgot végrehajtás végett mintegy czélpont gyanánt kitenni. Ilyesmit ne tégy föl rólam, ne vélj, ne gondolj. Föltenni a folyamodványt, am. fogalmazni. Koczkára, kártyára pénzt tenni. Száz forintot teszek egyre. Fejemet teszem rá, fogadásképen fejemet koczkáztatom, haljak meg, ha nincs úgy. Valakit szolgálatból, hivatalából kitenni. Biróságból letették. Szóval letenni valakit, Akár hová tesz az Isten, nem segíthetek róla. Rosz fát tett a tűzre, csinyt követett el. Mit félre nem téttél, elé sem veheted. (Km.).
2) Valamit csinál, eszközöl, elkövet, cselekszik. Jót, rosszat tenni. Kárt tenni. Amit örömest teszünk, nem esik nehezünkre. Mi van mit tenni, ha meg kell lenni. (Km.). Mit tettél megint? Mi tevő legyek? mit tegyek? Megtette kötelességét. Nagyot tettél. Münch. cod. János III. fej. Ki kedig teszen igazságot, jő a fényességre. XV. fej. Mert szolga nem tudja, mit ő ura tegyen. Sajátságos mondatok: Eleget tenni valakinek, tartozását lefizetni, megadni. Bűneiért eleget tenni. Magáért kitenni, cselekedet által kitüntetni magát. Másokon kitenni, jeles tett által másokat fölülmulni. Valakivel föltenni, bizonyos tettre versenytársul fölhívni, összetűzni. A régieknél általán ,cselekszik és ,végez értelemben is találjuk. "Késedelmet teszen. (Müncheni codex. Lukács. XII.). "Ki teszen igazságot. (Ugyanott. János. III.). "Holott uronk tegnap estve velönk a vacsorát tevé. (Nádor-cod. 383. l.) Mint tőige fölveszi az en harmadik személyragot: teszen, mint veszen, leszen, hiszen, viszen, megyen, (régies) aluszon, fekszen stb.
Azon igék osztályába tartozik, melyek egyszerü elavult gyökökből sz képzővel alakultak, s azt a miveltető és tehető származékokban elhagyják, mint: vě-sz, vě-tet, vě-het; lě-sz, lě-het; vi-sz, vi-tet, vi-het; hi-sz, hi-tet, hi-het; ě-sz(ik), ě-tet, ě-het(ik), i-sz(ik); i-tat, i-hat(ik); al-sz-ik, al-tat, al-hat-ik; nyug-sz-ik, nyug-tat, nyug-hat-ik; fek-sz-ik, fek-tet, fek-het-ik.
Véleményünk szerint ez igének eredeti első jelentése mint az egyszerü te gyöké: tova, különösen helyiségre vonatkozó irányzás, illetőleg: mozgás, s másod jelentése: cselekvés. Mint közvetlenül helyiségre vonatkozó egyezik azon t, vagyis et at, fordítva te ta képzővel is, mely számos helyhatározót és helynevet képez, mint: itt ott, alatt, fölött, között, mögött, lent, fent, künt, bent; Győrött, Fehérvárt, Hahót, Babót, Marót, Barót, Gyimót, Gyirót, Szanat, Bakta, Rákota, Bagota, Csejte, Perbete, Csente stb. Rokon hozzá a szintén helyneveket képző d, lágyítva gy, előhangzóval ad, ed, od, öd, mint Udvard, Ludad, Ölved, Tyukod, Somogy, Szilvágy. V. ö.~D, helynévképző. Különösen a tesz igének érteménye rejlik az igealkotó t és ít képzőkben, pl. tölt am. telivé tesz, kelt, kelővé tesz; feketít, fehérít, csunyít, szépít, am. fehérré, feketévé, csunyává, széppé tesz. l. ~T igeképző. Végre a tě elavult gyökkel egyezik azon cse v. csi, melyből a régies, sőt a székelyektől ma is hallható cseál, csiál, azaz csinál, és csel, cselekszik származott. Hasonló érteményü a csizmadia és csizmazia, csizmagyia szókban rejlő dia, zia, gyia, mintha volna csizma-csia, csizmacsináló, mint Pápán a zubbonycsi am. zubbonycsináló, vagyis paplanos. Idegen nyelvekben egyezik vele a finn teke-, észt tege-, lív tie-, lapp takke, mordvin tije-, erza-mordvin teje. (Budenz J.). Továbbá egyezik vele a szanszkrit dhá gyök, tökéletesen a magyar tesz (ú. m. helyez; eszközöl) jelentésében; hellen ϑεω, τιϑημι, ϑεσις; továbbá a német thun és származékai that, thätig stb. A német thun is, mint a magyar tesz, vétetik pono és facio értelemben, pl.
(Adelung); és:
stb. Hasonló hozzájok a szláv gyelaty (tenni, munkálni) és csinity (csinálni).