, TÉRITÉS, (tér-ít-és) fn. tt. térítěs-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. 1) Cselekvés, melynél fogva valakit v. valamit bizonyos iránypont felé hajtunk, fordítunk. 2) Erkölcsi ért. midőn a rosz életről vagy hibás, téves tanról valakit jobbra vezetünk, igazítunk. V. ö. TÉRÍT.