, (ter-h-ěl) áth. m. terhelt. 1) Elszállitás végett terhet rak, fektet, szorít valamely járműre, vagy állatra. Szekereket gyapjuval, lisztes zsákokkal, hajókat gabonával, fával terhelni. Podgyászszal terhelni az öszvért, szamarat. Nagyon megterhetni a vonó barmot. 2) Átv. valakire nehéz, sulyos, fárasztó, kellemetlen munkát szab. Sok irással terhelni a tanulókat. A gyönge fiút nem kell erős munkával terhelni. Továbbá a kedélynek kellemetlen, nyomasztó érzést okoz, alkalmatlanságot szerez. Gyakori látogatással terhelni valakit. Nem kell a bölcset tanácscsal terhelni. (Km.). Értjük adósságról is. Adóssággal terhelni a házát, jószágát. V. ö. TEHER.