, (telj-hatalom) ösz. fn. 1) Korlátlan, meg nem szorított hatalom, vagyis másokra ható cselekvési függetlenség. 2) Másra ruházott, mástól átengedett hatalom, melynél fogva a meghatalmazott a meghatalmazó nevében egészen szabadon rendelkezhetik, intézkedhetik. Teljhatalommal ellátott követ, ügyviselő, kormányzó.