, (teny-er-es) mn. tt. tenyeres-t v. ~et, tb. ~ek. Nagyító értelemben am. széles, izmos tenyerű. A növénytanban az olyan levél vagy levélnemü vagy gyökérféle szerv, mely tövén egy darabban terül ki, hanem éle felől legalább a közepéig be van vagdalva, mint a jókori jávor (acer platanoides) levele, némely kosbor kolonczos gyökere. Öszvetéve tenyerestalpas, am. izmos, erős, jól megtermett, markos.