, (tan-ács-os) fn. tt. tanácsos-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. A latin, nálunk régtől divatozó consiliarus szónak felel meg, s jelent császári, v. királyi hivatalnokot, ki a kormánytanácsnak valóságos vagy czimzetes tagja. Királyi tanácsos. Udvari tanácsos. Valóságos belső titkos tanácsos.