, férfi kn. tt. Tamás-t, tb. ~ok. Az apostolok egyikének neve: Thomas, kinek az apostolok cselekedetében följegyzett kétkedésére vonatkoznak e közmondatok: Tamás vagyok benne. Hitetlen v. hihetetlen Tamás.
Héber eredetű s jelentése: kettős, iker, (geminus, duplex fuit) gyöktől.