, (si-et-és) fn. tt. sietés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. 1) Sebes haladásu menés. Sietésre nógatni a futárt, a hirnököt. Nagy sietéssel kimenni a városból. 2) Gyors cselekvés. Sietésre buzdítani a munkásokat. Nagy sietésben elfeledni valamit. "Az emberek nagy része csupa sietés által fosztja meg magát élte legszebb örömeitől. B. Eötvös József. (Gondolatok). V. ö. SIET.