, fn. tt. sěrét-ět, harm. szr. ~je. Ólomból, vagy vasból csinált, apróbbféle golyócskák, melyekkel lőni szokás. Rókaserét, nyúlserét, madárserét. Öntött, vágott serét. Seréttel lőni, elejteni a vadat. Gömbölyű kiejtéssel: sörét. A német Schrot-ból alakított idegen eredetű szó. Máskép, újabb szóval: göbecs. V. ö. SZATYMA.