, (ser-g-ed) önh. m. serked-t. 1) A növénynek termő, sarjadzó nedve, illetőleg csirája kibuvik, kifakad, sarjad, serenget hajt. 2) Akármiféle nedv rejtekedényéből, eréből kifakad, kiszivárog, kibugygyan. Serked a fenékvíz, midőn feladja magát. Úgy megszorították a kezét, hogy kiserkedt belőle a vér. Gyöke azon ser, melyből fiatal növésre, emelkedésre, mozgásra vonatkozó származékok erednek; törzsöke serg, melyből serged am. sergővé lesz, változattal: serked, mint perked, pirkad, roskad, lankad, melyeket l. saját rovataik alatt.