, (sem-mi-ség) fn. tt. semmiség-ět, harm. szr. ~e. Azon fogalom, melyet a nemléttel azonosítunk; megszünt lét, vagy ami soha sem létezett.
"Te hoztad a nagy minden ezer nemét
A semmiségből.
Berzsenyi.
Tágabb ért. igen csekély dolog, vagy állapot, vagy tulajdonság, alig észrevehető lét; mi a maga nemében alig bír valamely becscsel, értékkel. Semmiségért oly nagy zajt üt. E semmiség szót sem érdemel. Néha am. mulandóság, hiúság. Az élet, és gyönyörök semmiségéről elmélkedni. Feddőleg am. semmirekellő. Te semmiség! V. ö. SEMMI.