, (sěp-ěr-ed-ék) fn. tt. sěpredék-ět, harm. szr. ~e. Mindenféle szemét, giz-gaz, melyet öszvesepertek, vagy valahonnan seprűvel elhárítottak. Szemétgödörbe vinni a sepredéket. Az utczai sepredéket szekereken elhordani. Átv. megvető kifejezéssel, mint melléknév, jelent erkölcsileg alávalót, emberiség szemetét, szóval oly emberek társaságát, kiket gazoknak szokás nevezni. Sepredéknépek. Czudar, sepredék emberek. Pokolsepredék. Gézengúz sepredék. Gömbölyübb ajakkal: söpredék.