, (sem-mi-s) mn. tt. semmis-t, tb. ~ek. Közéletben önállólag nem igen, csak a semmisűl, semmisít, semmisedik származékokban divatozik. Törvénytudományi és törvénykezési nyelven am. teljesen érvénytelen, mintha nem is léteznék, s megfelel a latin nullus melléknévnek. Semmis kötelezvény. Semmis eljárás, midőn a biróság az eljárás lényeges szabályait annyira figyelmen kivül hagyja, illetőleg megsérti, hogy az a felsőbb biróság által megsemmíttetik.