, fn. tt. selymék-ět, harm. szr. ~e. A székelyeknél: sejmék. Magyarország legtöbb tájain: semlyék, azaz, mocsáros, ingoványos, söppedékes hely, hová nem közeledhetni veszély nélkül (Kriza J.). Szeged tájékán homok buczkák közt laposabb orgoványos szénatermő hely (nem pedig ingovány. Náthy József). Valószinü, hogy ,semlyék szóban m és ly helyet cseréltek, és selymék az eredeti alak, melynek gyöke sely rokon a sülyed, tájdivatosan sellyed, sillyed igékéhez. V. ö. SELLYED. Ily áttétel létezik többek közt elme és emle, emlék között.