, (seb-fű) ösz. fn. A betónikák neméből való növényfajnak népies neve; gyökérlevelei nyelesek, szivdedek, tompák, ránczosak, csipkések; szára kevés levelű; füzére hosszú; gyürűi távol esnek egymástól; bokrétájának felső ajaka ép, az alsónak közép hasábja csorba; virága piros, ritkán fejér. Gyógyerejű fű; máskép szintén köz nyelven: bakfű. Növénytani neve: orvosi betónika. (Betonica officinalis).