. Mint általában tagadó tulajdonságu szócska I. némely öszvetételekben valaminek lételét, valóságát, birtokát tagadja, vagyis annak nem létét, nem birását jelenti, pl. sehonna, semmi haza, semmi hely, mely honul szolgálna, milyen a hellen-latin utopia; honnan: sehonnai; továbbá semelyik, semily, seminő. Ilyenek a tájszokásos seszín, seszínű, és a közdivatú sebaj. Hasonló hozzá a tagadó ne, mely a régies nevola v. nevala öszvetett szónak első alkatrésze; V. ö. NYAVALYA. Legközelebb áll hozzá hangokba az idegen nyelvek között a mongol esze, mely rendszerént igék, illetőleg részesülők elé járul, pl. esze edzelekszen = nem győzött azaz győzhetetlen. Egyébiránt megfelel neki a szláv ne, pl. zdráwi, egészséges, nezdráwi, egészségtelen; továbbá a tagadó hellen α, αν, ου, pl. ανοητος, esztelen, αναρχια fejetlenség, ουτοπια, szó szerént: sehely azaz sehonna; a latin in, non, ne, pl. píus, impius, fas, nefas. Azonban hangokban is hasonlónak tűnik fel a latin tagadó se, a secors, secordis vagy socors, socordia, securus és segnis szókban; továbbá: sine, hajdan, mint a régi törvények tábláján, egyszerüen se; "Se fraude esto, azaz, sine fraude; sobrius = se-ebrius. Eichoff véleménye szerént sine jelent elmenést, eltávozást, és azt némely más szókkal együtt, mint (a latin sine szón kivül) a franczia sans, német sonder-, hindu szannan (kevés) stb. a szanszkrit szái (= süly-ed) gyöktől származtatja; minél fogva a magyar se-ben is a sebesség, távozás, távoztatás fogalma rejlik. V. ö. S gyökhang, és NE~ kötszó.
A fenn említett tagadási neveken kivül vannak még öszvetett határozók, melyekben a se szintén tagadást fejez ki, azon különbséggel, hogy ezek a mondatban még más tagadó szócskákat is vonzanak magukhoz, mig amazok önmagukban használtatnak.
Ezen tagadó határozók e következők: seha, szokottan: soha (nullo tempore), sehol, sehon, sehonn, sehutt (nullo loco, nullibi), sehova (in nullum locum), sehonnan (nullo ex loco), semerre (versus nullam plagam), sehogy (nullo modo), sehányan (nullo numero), semikor (nullo tempore nunquam). S még magukhoz vonhatják a sem kötszót vagy se tiltót is, pl, soha sem, vagy soha se, sehogy sem vagy sehogy se, stb. Ugyanezen se tagadó szó vastaghanguak előtt általán so-ra szeret változni: soha, sohol, sohon, sohova, sohogy, sohonna, sohonnai.
Mint általános tagadóval, néha ,sem alakban, ellentétben állanak vele az egyetemes lételt, valót, birtokot állító minden, a részletesre vonatkozó né, és az egyesre irányzó vala; honnan ezen változati viszonyok: seha v. soha, mindenha, néha, valaha; sehol, mindenhol, néhol, valahol; sehova, mindenhova, néhova, valahova; semi (régies) v. semmi, (,mindenmi nincs, mivel ezt már a ,minden kifejezi), némi, valami; senki, mindenki, néki (régi szó a mai ,némely helyett, midőn személyre vitetik), valaki; sehonnan, mindenhonnan, néhonnan, valahonnan; sehogy, (,mindenhogy helyett mindenkép, ,néhogy helyett: némikép), valahogy; semikor, mindenkor, (,nékor helyett: néha), valamikor; semily, (,mindenmily helyett: mindenféle), s ,mily helyett mely szóval: némely, valamely; semerre, ,mindenmerre helyett: mindenfelé), némerre (szokatlan), valamerre; (,sehány helyett: semennyi, ,mindenhány helyett: mindnyája), néhány, valahány, s néhányan, valahányan. Valamennyivel viszonyban van a határozatlanul állító akár vagy bár, ú. m. akárhol, akárhonnan, akárhova, akárhogy, akármikor, akármerre, akármily, akárhányan, vagy, bárhol, bárhonnan, bárhova, bárhogy, bármikor, bármerre, bármily, bárhányan. E helyett: akárha v. bárha, köz szokás szerint akármikor vagy bármikor divatozik.
Midőn az említett határzók (soha, sehol, sehogy) illetőleg melléknevek (semilyen) egyszerű feleletül állnak a mondatban, nem vonzanak magok után szükségképen más tagadót, pl. "Mikor láttad Pált? Soha. "Hogy tetszik ez a könyv? Sehogy. "Hová készülsz? Sehová. "Hol sétáltál? Sehol. l. Saját helyökön.
II. Mint kötszó, az állító es, is kötszónak ellentéte és nem egyéb, mint a sem-nek rövidülete, mely és nem vagy is-nem-ből módosúlt (V. ö. SEM); mint e példák is bizonyítják, állitólag: kell búza is, kenyér is, tagadólag: nem kell se búza, se kenyér, vagy se helyett sem: nem kell sem búza sem kenyér, vagy megfordítva: sem búza sem kenyér nem kell, eredetileg: búza és kenyér is nem kell, és az is-nem szócskákat egybehúzva, búza és kenyér sem kell, tökéletesen helyes a mondat ezen alakban is. Így olvadnak azok egybe a népdalbeli versben is: Ha meghalok se bánom, mert kiegészítve a mondat így áll: Ha meghalok is nem bánom. Tehát egyik tagadó, ú. m. a fönti példákban rendszerént a neveknél csak erősbítésül, vagy sulyosbitásul használtatik, épen úgy mint az én kertem-ben a kétszeri én (én és em). A sem pedig se alakká csupán jobb hangzás végett (a sok m kikerülése végett) rövidült; de az egész sem is helyesen áll, mint a példában láttuk. Hasonló példák, állitólag: marad pénz is, posztó is, tagadólag: nem marad se (vagy sem) pénz, se (v. sem) posztó; vagy se pénz, se posztó nem marad, Állitólag: apja (is) anyja (is) él, tagadólag: se apja, se anyja nem él. Midőn pedig az állító mondatban az is az igével áll szoros viszonyban, úgy hogy a tagadóban a se v. sem a nem szócskával együvé esik: akkor ezen tagadó módosításban a se (v. sem) és nem is egygyé olvadhatnak, és szintén egyszerü sem leszen belőlök, mit mind a mai tájszokás, mind különösen a régiek példája igazol, pl. állitólag: ez a fiú sír is, nevet is, tagadólag: se nem sír, se nem nevet, v. sem sír, sem nevet. Állitólag: Ő ir is, beszél is magyarul, tagadólag: se nem ír, se nem beszél magyarul, v. sem ír, sem beszél magyarul. A régieknél gyakrabban elé jön. Ily szerkezetü a Zrinyinél eléforduló "Sem siet, sem késik haragja Istennek, azaz, se nem siet, se nem késik. Szent Krisztina életében olvassuk: "Kik sem (= se nem) szólnak, sem érzékenségěk nincsen. A Debreczeni Legendáskönyvben is: "Ha tunnójok (tudnók) kih idvözűl kih nem, ah gonoszokat sem (= se nem) feddenőjök meg, sem (se nem) imádkoznánk érettök. És épen ezen példákból tűnik ki leginkább, hogy a se mint kötszó csak jobbhangzás végett áll sem helyett; mily fülsértő beszéd volna: sem nem sír, sem nem nevet; pedig e mondat nyelvtanilag szintén helyes.
III. Mint tiltó szócska, akkor fordúl elé, midőn az és v. is a tulajdonképi ne tiltó szócskába beleolvad, pl. te se szólj (= te is ne szólj), én sem szólok. "Ne háborogyjék tü szüvetek, se (= és ne) féljen. (Müncheni cod.). Péter se (Péter is ne) beszéljen, Pál se (Pál is ne). Ha a két szót elválasztjuk, t. i. a se tiltó szót a nevek elé teszszük, akkor az ige elébe a ne jön. Se Péter se Pál ne beszéljen. Hasonló: Ne háborgass se engem se mást, e helyett: Engem se (engem is ne) háborgass, mást se (= mást is ne). Ezekben tehát a se alkatrész is-ne helyett áll és más tagadó mellett csak erősbitésül vagyis sulyosbitásul hozatik fel, miként föntebb a II-ik pont alatt eléadott se vagyis sem kötszó, és a régiek a kettőt nem is mindig használták, pl. "Hogy ne látnának valaha szeměkkel, se fülökkel hallanának, se szüvökkel értenének. (Münch. cod. Máté XIII.); ami Pesti Gábornál már sene.
A II-ik és III-ik pont alatti se, a ne, nem, nincs szócskákkal különféle viszonyokban függvén öszve, de a melyek mindannyian az imént eléadott szabályokban gyökereznek, lássunk egyenként bővebb példákat.
1) SESENE. Se pénzedet, se fáradságodat ne kéméld. Se jobbra, se balra ne nézz. Se bort, se pálinkát ne igyál. Másnak se becsületét, se vagyonát, se életét ne bántsd. Ezekben a se, is helyett csak erősbités a ne pedig a sajátképeni tiltó, miért az erősbitési szó elhagyásával így is ejthetők: pénzedet is fáradságodat is ne kéméld, vagy: pénzedet és fáradságodat se (is ne) kéméld. Jobbra és balra is ne nézz stb., noha az elsőbbek szokottabbak.
2) SE NESE NE. Se ne egyél, se ne igyál mértékletlenül. Se ne röhögj, se ne pityeregj. Némelykor jobb hogy se ne láss, se ne hallj. Szolgáddal se ne tréfálj, se ne gorombáskodjál. Sötét szobában se ne írj, se ne olvass. Ezekben is a se elhagyható, ha ne után az is pótolja: Ne is egyél, ne is igyál mértékletlenül. Vagy ha a se a mondatban elül áll, nyelvérzésünkkel nem ellenkezik a ne elhagyása, pl. se láss, se hallj, se írj, se olvass sötét szobában, (de nem jó volna "sötét szobában se írj, se olvass, mert itt a se a ,szobában szóra is vitethetvén, zavart okozna). A régieknél gyakran találunk hasonló elhagyásokat, pl. a Debreczeni Legendáskönyvben: "Ah keresztyénök mindönha vigyázjanak, hogy el ne essenek, seh (= se ne) higyenek az eretnekségnek.
3) NESESE. Ne igyál, se bort, se pálinkát. Ne nézz, se jobbra, se balra. Ne menj, se sárba, se vízbe. Ezek csak az első (1) mondatok megfordításai; és a magyar szórend szabályai szerént mindenik helyes és azonos értelmü.
4) SE NEMSE NEM. Se nem könnyebb, se nem kissebb. Mikes K. (XLVI. l.). Se nem eszik, se nem iszik.
"Se nem látott, se nem hallott
Se nem érzett, se nem tudott
Keservénél egyebet.
Kisfaludy S.
Hogy ezekben a se nem közvetlenül egymás mellett össze is olvadhat (sem eszik, sem iszik), föntebb érintettük; s alább (8 alatt) is eléjön.
5) SENEMSENEM. Se magára nem költ, se másnak nem ad. Se dolgozni nem képes, se koldulni nem akar. Se templomba nem megy, se honn nem imádkozik.
6) NEMSESE. Nem eszik, se reggel, se este. Nem akar, se írni, se olvasni. Nem mondott, se bűt, se bát. Nem hozta el magával, se nejét, se fiát. A mondatokat meg is fordíthatjuk: Se reggel, se este nem eszik stb. A se ,is helyett csak a sem rövidülete.
7) SESENEM. Se becsületét se egészségét nem kéméli. Se nejét se gyermekeit nem szereti. Se ruháját se lakát nem tartja tisztán. Megfordítva: Nem kéméli se becsületét, se egészségét. A se itt is a sem helyett áll.
8) SEMSEM (= se nemse nem). Sem siet, sem késik haragja Istennek. (l. SEM, 2). E példában, mint föntebb (II. alatt) láttuk, a se-nem olvadott ismét össze sem alakká. Hasonlók: ez, sem fejér, sem fekete. Sem fű, sem fa. Sem meleg, sem hideg. Melyeket szintén így oldhatni föl: se nem fejér, se nem fekete. Se nem fű, se nem fa. Se nem meleg, se nem hideg. De állhat így is; se meleg, se hideg, és se fű, se fa. T. i. a magyarban valamint a van, vannak, úgy a nincs, nincsenek is, mint kapcsolékok, elhagyatván, a nincs-ben már benne van a nem; pl. ha első és második személyekben beszélünk, azon mondatok így állanának: én se fejér, se fekete nem vagyok, te se meleg se hideg nem vagy.
Amely mondatokban pedig a nincs nem mint kapcsolék, hanem mint birtokra vonatkozó értetik alattomban, melyet ki is mondhatunk, azokban a nyelvszokás sem helyett állandóan szintén a megrövidült se kötszót használja, pl. se pénz se posztó (nincs). Se füle se farka (nincs). Se éjjele se nappala (nincs). Ennek az ételnek se íze se büze (nincs). Sőt általán midőn bármely tagadási viszonyszó a mondathoz odaértethetik, hasonlóan a se divatozik, pl. Se ki se be (nem nyilik) mint az ablakfa. Melyik tetszik a kettő közől? Se ez, se az, se egyik, se másik (nem tetszik). Se ide, se oda (nem áll). Se té se tova (nem mozdúl) stb. Mind ezekben a se jobbhangzás végett áll.
9) SESENINCS; és SINCS. Se csizmája se kalapja nincs. Se mulatni se dolgozni nincs kedve. Itt a nincs birtokra vonatkozik.
Valamint az is és nem egybe olvadva lesznek sem, hasonlóan az is és nincs közvetlen egymás után lesz: sincs, és a se mint kötszó szintén csak nyomatékul szolgál, pl. se bora se búzája nincs; másképen nyomatékos se nélkül: bora sincs, búzája sincs (= bora is nincs, búzája is nincs). Se a szobában se a kamarában nincs, máskép: a szobában sincs (= is nincs) a kamarában sincs.
10) SE~NE~SE~NE, (igekötős v. határozós igékkel). Se föl ne mereszd, se le ne süsd szemeidet. Se jobbra ne fordulj, se balra ne kanyarodjál.
11) SE~NEM~SE~NEM, (igekötős vagy igehatározós igékkel). Se föl nem megy, se alá nem jön. Se jobbra nem néz, se balra nem tekint. Se ki nem jöhet, se be nem mehet senki.
Ha az igekötős, vagy határozós ige a lehet, szabad, illik, kell, szokott, és más határtalan módot vonzó igékkel, vagy nevekkel jő viszonyba: akkor az igekötő vagy határzó el nem válik az illető igétől, vagy névtől, a se pedig elébe tétetik, pl. Se leülni nem lehet, se lefekünni nem szabad, nem illik; se telt gyomorral enni, se kelletinél tovább koplalni nem egészséges.
12) Tiltó SE (más tagadó szókkal viszonyban). Midőn a tiltó se a mondatokban a seha, sehol, sehova, sehonnan, sehogy, semily, semikor, semerre, senki, semmi és más hasonló tagadó szókkal jő viszonyba, akkor közvetlenül utánok és mellékneveknél a jelzett szó után tétetik, pl. seha v. soha se hazudj (= soha is ne hazudj). Sehol se légy alkalmatlan. Sehová se menj a háztól. Sehonnan se hozz vendégeket. Sehogy se fesd be a házat. Semilyen pénzt se adj neki. Semikor se jőjetek ide. Semerre se távozzatok. Senkit se sérts jogaiban. Semmiben se légy tulságos. Néha a se helyett ne is állhat (de hangsuly nélkül), pl. Soha ne hazudj. Senkit ne sérts jogaiban. De ha ezen se a tagadó szóktól elválasztatik, akkor helyette mindig a tiltó ne szócskát kell tenni. Ne hazudj soha. Ne légy alkalmatlan, vagy alkalmatlan ne légy senkinek. Ne menj sehova. Ne hozz dorbézoló vendégeket, vagy dorbézoló vendégeket ne hozz sehonnan. Senkit jogaiban ne sérts. S ekkor a tagadó szók után még is, sőt túlnyomatékosságból a se szó is jöhet: Ne hazudj soha is, v. soha se. Ne, sérts jogaiban senkit is, v. senkit se. V. ö. SEM.
Mindezeket röviden egybefoglalva: az I-ső se némely összetételekben tagadó szócska, mint sehonna v. sohonna, sebaj, sehol, sehogy stb.; a II-ik se nem egyéb mint a sem (= és-nem, is-nem) kötszónak rövidülete jobb hangzás végett, t. i. midőn ugyanazon mondatban még egy tagadó nem, vagy ebből származott nincs stb. fordul elé, és ,is helyett csak erősbitésül vagy sulyosbitásul szolgál, mint 4, 5, 6, 7, 8, 9, 11 alatt látható; a III-ik se (= és-ne, is-ne) állandóan tiltó, de a mely a ne tiltóval együttesen is eléjöhet, amikor (1, 2, 3, 10, 12) alatt szintén csak sulyosbitásul szolgál.