, (sáv-oly-os) mn. tt. sávolyos-t v. ~at, tb. ~ak. Sávolyokkal czifrázott, vonalozott, diszített; másképen: sávos, melyet Szabó D. így értelmez: vesszős, íratos, habos, virágos (ruha, kezkenő, abrosz stb.). Sávolyos v. sávos abrosz, asztalkendő, fátyol. "Tizenöt abrosz, hata gyolcs az tebbi sáhos... tiz gyolcs kezkenő, az hata gyolcs, négye sáhos. Paksi Katha asszonnyal mely marhát adtanak 1539. (Régi nyelveml. II. r.).