, önh. m. satnyadttam, ~tál, ~t v. ~ott. Hitványnyá, soványnyá, nyomorékká leszen; növésében elmarad, nem gyarapodik, nem testesedik.
Ha ezen ige képzőjét elvonjuk, törzsökül marad satny, mely nyelvünk természetével ily alakban ellenkezik, s okszerüleg lehetne ugyan satony származékot gyanítanunk, de ez sincs szokásban, azért mint a ,satnya szónál, azt véljük, hogy egyszerüen sanyik elavult igéből lett sanyott v. sanyt, s ebből hangáttétellel satny; ebből ismét satnyad, satnyúl. V. ö.SATNYA.