, (sátor-nemü) ösz. mn. és fn. 1) Olyan féle mint a sátor. 2) Mindennemü tárgy, mely a sátorhoz tartozik, vagy annak alkatrészeit teszi.
"Görbe tevék hátul, mint óriás lúdak,
Libegő járassal hosszú nyakat nyútnak;
Kincs vala, kincs-érő, azokon terhelve,
Sátornemü, szőnyeg, drága szövet, kelme.
Arany J. (Buda halála).