, fn. tt. sáská-t. 1) Széles ért. mindenféle szöcskők, vagy helyesebben szökcsők, melyek a füveken mezőkön tenyésznek, és szökdécselnek. (Gryllus). 2) Szoros ért. Áfrikában és Ázsiában otthonos szökcsőnem, melynek feje hosszukás, és a lóéhoz hasonló, lábszárai hengerdedek, tüskések, testök orsódad, mellök szögletes. Némely fajait a keletiek eledelül használják. Ezek néha sürű rajban fölkerekedvén Európába is átszállnak, és ahol letelepedtek, szörnyü pusztitásokat tesznek a mezőkön, és vetésekben; egész nevök: vándor sáska. (Gryllus minratorius).
Valószinü, hogy nevét suhogó repülésétől vette, és gyöke a szintén hangutánzó sás, melyből lett sásog, sásogó, sásoga, sáska, mint, fecseg fecske, locsog locska, csacsog csacska stb. Vámbéry szerént csagataj nyelven: csajurka, törökül: csekirge.