, (sár-csa) fn. tt. sárcsá-t. Vizityúkfaj, nagyságra a fogolyhoz hasonló; tollai feketék; csőrén mintegy mogyorónyi fehér folt látszik. A vándormadarak közé tartozik. (Fulica atra). Máskép: szárcsa. Első nevénél fogva azt lehetne gyanítani, hogy nevét a sártól vette, mivel a mocsáros, sáros, iszapos vizekben szeret lakni; de valószinübb, hogy szárcsa az eredeti, s gyöke a kopaszt jelentő szár, minthogy a csőre tövén levő fehér folt úgy látszik a többi fekete szín között, mintha kopasz volna. Németül ezen fehér folt miatt Bläsz, Blässze, Bläszchen, Bläszhuhn a neve. Hogy magyar nevét a kopaszságnak látszó fehér folttól kapta, azon körülményből is gyanítható, mert a fehér foltos homloku fekete lovat némely vidékeken szárcsának nevezik.