, elvont gyök, melyből növést, kinövést, fölfelé emelkedést jelentő származékok eredtek, milyenek, sarj (surculus), sarjad, sarjadzik, sarang, sarangoz, sarjú. Rokon hozzá a vékonyhangu ser, melyből sereng (sarju), serdűl, serked, serken, serény, serte (szőr) származtak; valamint cser, cserje is. Hajdan a sar az állati lábnak szárát is jelenthette (a persában sal am. femur hominis et aliorum animalium), melyből lett sark a sarnak kinövése, mint a faré fark; továbbá saru, oly lábbeli, melynek szára van, mely a lábszárt befödi. Innen sarmalódni am. valakinek sarkában járni, kérőleg alkalmatlankodni.