, (sür-ög-et-és) fn. tt. sürgetés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Ösztönözés, biztatás, intés, űzés, tuszkolás stb., mely által valakit, v. valamit sürgetünk. A sok sürgetés után végre megfizette, amivel tartozott. Serény szolgának nem kell sürgetés. V. ö. SÜRGET.