, (sug-ár-oz-ás) fn. tt. sugárzás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Állapota valamely testnek, midőn sugarak lövelnek ki belőle. Napnak, csillagoknak, lámpának sugárzása. E szónak törzsöke sugározik v. sugárzik, s különbözik tőle a sugároz cselekvő v. művelő igétől származó sugározás.